Prológus.

-Nem fogok sosem megbocsátani. mondtam Blairnek és egy könny csepp gördült ki a szememből.Számomra a legjobb barátnőm pasija TABU volt, de ő ezt nem így gondolta.
-Tudod ,hogy nem én akartam ezt az egészet. Nem, nem hittem neki,és már abban is kételkedtem ,hogy ő volt-e valaha is a legjobb barátnőm..
-Carrie,hallgass meg. Emelte fel a hangerőt ezúttal az EX,Tom.fáj ezt mondani és furcsa is.Hiszen, 2 év nem kevés idő.Nem bírtam ott maradni..Nem tudtam mi fog rám várni..Sajnos, futni sem bírtam..Még is hova?! Carrie Bell vagyok, egy össze tört szívű 17 éves lány... Van egy Nővérem akinek már van 2 lánya akik makk egészségesek és szépek .A szüleim világ életemben utazgattak ,sosem voltunk egy kerek család. 2 évig éltem az unalmas szürke életet a nagyapámmal és a nagyanyámmal végig ők foglaltak le, és tartották bennem a lelket ,hogy egy SKIZOFRÉNIÁVAL küzdő lány is lehet teljes ember. Visszatérve a szüleimre amikor 13 éves voltam elmentek Londonból ,egyenesen Amerikába.Nekem itt kellett maradnom ,hiszen mit kezdnék ott? Egy lány vagyok,tele álmokkal,amiből gyakran kirángatnak és rájövők a csúnya valóságra.

Sziasztok! Ez az első bejegyzés a blogban a KEZDET, remélem tetszik bár elég rövidre sikeredett, de nem szerettem volna hosszabbat. Jó olvasást! V. xx